Kolossváry Miklós nyá. alez.

Érdekességek

photo

Kertbarátok gyógygombáztak Bugacon

A Kertbarát Tagozat egyik, gombákkal kapcsolatos foglalkozásán egyszer csak valaki javasolta, hogy kirándulást kellene szervezni

A Kertbarát Tagozat egyik ,gombákkal kapcsolatos foglalkozásán egyszer csak valaki javasolta, hogy kirándulást kellene szervezni Fülöpjakabra, ahol a gyakorlatban is látni lehetne miként ter- mesztik a gombákat , kimondottan a gyógygombákat, közöttük a híres ganodermát, magyarul a pe- csétviaszgombát. Erről a gombáról már mindenki hallott, ha máshol nem, valamelyik Multilevel Marketing előadáson, ahol felsőfokú jelzők közepette sulykolják a gomba mindenre jó varázserejét és titkos kínai termesztési módját. Sokan fogyasztják is, és tapasztalják jótékony hatását. Ez igen, de hol van Fülöpjakab? Kínában ? Hát nem, rövidesen kiderült, hogy valahol a Kiskunságban, 90 km-re Budapesttől, Bugac tőszomszédságában. 1989-ben alakult községgé a Kecskemét és Bugac környéki tanyákból. Jelenleg 1100 lakosa van, és 40 család biogazdálkodással foglakozik. Közülük leghíresebb Gyöngyösi Sándor , a Gombakirály , aki szívesen és ingyen mutatja be gombatenyész- tő farmját. Hát ide tényleg el kell menni! És ha már ott járunk, akkor nem szabad elmulasztani Bugacon a Csikósbemutatót, és élvezni a híres Karikás Csárda nyújtotta kulináris élvezeteket.

 

Az elhatározást tett követte,és május végén , a hónapra nem jellemző hideg , borús és szeles reg- gelen indult a kertbarátok busza 50 fővel Fülöpjakabra. Azért, hogy az utazás vidámabban teljen és aggódó pillantások ne pásztázzák a borús eget, a busz belső tájékoztatási rendszerén rövid szösz-

szenetek hangzottak el a „célterület”, a Kiskunság, Bács-Kiskun megye földrajzáról,flórájáról, fau- nájáról, kultúrájáról, históriájáról. Arról, hogy kik is azok a térségnek nevet adó kunok, és miként írtak történelmet IV.(Kun) László királyunk vezetésével 1278-ban a cseh Ottokár király elleni mor- vamezei csatában, ahol vitézségükkel a Habsburg családot 800 évre Európa vezető uralkodói di- nasztiájává tették. Kiderültek továbbá olyan érdekességek, hogy az M5-ös autópálya közelében levő, most Dabashoz kapcsolt Gyón községen áthaladó régi 5-ös út betonján az 1930-as években több autó - és motorkerékpár sebességi világrekordot állítottak fel. A közben szemerkélő esőhöz pedig olyan kommentár kapcsolódott, hogy a Kiskunság hazánk legszárazabb vidéke, és az előre- jelzések szerint a globális felmelegedés ezt a környéket fogja legelőször sújtani, a táj elsivagaso- dik! Ezért is érdemes lenne tovább építeni a Dabason félbehagyott Duna -Tisza csatornát.

 

De vissza a gombákhoz ! A tervezettnél egy kicsit hamarabb érkeztünk a 8 hektáros gyógygomba farmhoz. Ennek központja négy , mintegy 60-80 méteres jól megépített fóliasátor, ezekben folyik a termesztés. A Gombakirály is itt lakik egy elegáns családi házban. Így éjjel-nappal szeretett gombái között lehet, amelyeket, nemcsak termeszt, hanem mint tapasztaltunk, igen ügyesen menedzsel is. Bennünket is nagy barátsággal, széles mosollyal fogadott, pedig még a reggelizésben „zavartuk”

meg. Ő vezette az élvezetes és tanulságos bemutatót, nem bízta valamelyik beosztottjára. Elmond- ta, hogy tanyán nevelkedett, iskolái elvégzése és kanyargós életút után 1990. óta foglakozik gom- batermesztéssel. Laskagombával kezdte, csiperkével folytatta, majd egy jó barátja tanácsára állt át a gyógygombákra. Először „irodalmazott” tanult , kutatókkal vette fel a kapcsolatot. Házában 60 tő ganodermával kezdett el kísérletezni, melynek célja az volt, hogy steril , bio körülmények között, általa összeállított táptalajon termesszen gombát. A gyógygombák alapvetően fán „élősködnek”, de a kikísérletezett mesterséges táptalajon , „befőttes üvegekben” is megélnek, sőt jobb minőséget ad- nak. A ganodermán kívül még három gyógygombát termeszt (shiiatke, gyapjas tintagomba, sün - gomba.) Amit ezek termesztéséről és gyógyhatásáról mondott vendéglátónk , arról még még ol- dalakat lehetne írni, de ezt nem teszem . A termesztés részletei a kertbarátokat érdekelhetik , ők ott voltak, a gyógyhatásról pedig minden megtalálható az interneten. Csak azt írom le, amit Gyöngyösi Sándor többször hangsúlyozott: a gyógygombák nem gyógyszerek , fogyasztásuk a betegségek kialakulásának megelőzésére és a legyengült szervezet hatékony regenerálódására szolgálnak. A biokörülmények és a hazai alapanyagokból összeállított táptalaj az ő újdonsága.

 

A bemutató séta után a feldolgozott termékek kóstolása és kedvezményes vásárlás következett, kinek mi tetszett. Nekem az instadtkávé formájú „kiszerelés” ízlett, vettünk is belőle egy dobozzal. Kínáltak kemencében sütött gombás lángost ( 800 Ft/db), de nem kértünk, no nem csak az ára miatt, hanem mert indultunk Bugacra, a Karikás Csárdához , ahol rendelésünk alapján vártak bennünket korlátlanul „szabadmerítéses” bográcsgulyással, csikós szelettel +savanyúsággal, bugaci lángoló palacsintával, szódavízzel , kávéval és a fülöpjakabi Polyák pincészet palackozott boraival. Ez utóbbiak olyan kitűnőek , mintha nem is „homokon” teremtek volna, és szintén „szabadon” tölthettük velük poharainkat. Ebből is látható, hogy miért nem kértünk a gombás lángosból, helyet hagyva az ebédnek. Ehhez azért buszozni kellett vagy 15 km-t és közben nézegetni a bugaci tájat, ami nem is olyan „pusztai” kinézetű, köszönhető a mezővédő erdősávoknak és a rendezett – különösen a bodza – ültetvényeknek. A csárdához érkezéskor népviseletbe öltözött lányok fogadták a társaságot, a buszról leszállókhoz odabújtak és egy fotós szorgalmasan dolgozott. ( Egy „kompro- mittáló” fotó a tagozat elnökéről mellékelve.) Ezután egy csoportkép elkészítése következett . Mindezeket néhány óra múlva, a program végén,meg lehetett vásárolni ,(700 Ft./db.) Az eléggé kellemetlen idő miatt az ebédhez nem a csárda teraszán terítettek, hanem a belső teremben, ahol szintén népviseletbe öltözött pincérlányok szolgáltak fel széles mosollyal. Egyedül a „főpincér” volt férfi , szintén népi, csikósgatyában, és elég morc hangulatban leledzett. Ez nem lett volna baj, de ő öntötte a lángoló palacsintára a rumot, amivel roppant mód fukarkodott. Ezáltal a palacsinták alig lángoltak , persze azért pillanatok alatt elfogyott az egész.

 

Az ebéd végeztével előállt három gumikerekű lovasfogat, ezzel vittek bennünket a mintegy 2 km-re levő Pásztormúzeumhoz. ( A kocsikázás vidám hangulatát színezte, hogy az egyik kocsi defektet kapott, és új kocsi indult a bajba jutott kertbarátok „megmentésére”). A Pásztormúzeum egy kör alakú, jurtaszerű építmény, amelyben a bugaci pásztorélet emlékeit és a Kiskunság élővilágát mu- tatják be. A múzeumból rövid séta vezetett a mintegy 100 lónak helyet adó istállókig. Láthatóak voltak ezen kívül hagyományos magyar háziállatok, mint a mangalica, szürkemarha, rackajuh. A nézelődés után következett a Csikósbemutató okos lovak, erős legények szereplésével. Kezdődött a látványos bevonulással, a pusztaötös bravúrjaival, majd fantáziadús ügyességi feladatok következ- tek: lófektetés, vágták, asztalhoz ültetés, eldugott tárgyak keresése, erőpróbák és Anti, a ménes kedvenc szamara is produkálta magát. Ostorral anyósverés is volt, anyósnak egy bátor kertbarát- nő jelentkezett... épségben túlélte. Mindezeket állandó ostorpattogtatás és kurjongatás kísérte. A levonulást az élménytől fellelkesült közönség nagy tapsa kísérte. Mindezek után a kocsikkal vissza lehetett térni a csárdához , ahol az említett kedves pincérlányok pálinkával és kenyérlángos falat- kákkal kínálták a pusztai vándorokat. Ezzel a kirándulás programja be is fejeződött ,és jólesett be - ülni a fűtött buszba, ami a Stefániához repítette a társaságot

 

Megjegyzés: A visszaút során a megindult a kirándulás „értékelése”. Szinte egységes volt a véle- mény , hogy jól sikerült, a rossz idő ellenére is kellemes volt. A figyelmes olvasó biztosan emlék- szik még arra, hogy szó volt bizonyos lángoló palacsintákról. Kívánom, hogy a következő kirán- dulásainkon is csak hasonló „grandiózus” problémák forduljanak elő, akkor azokról is jó emlé- kekkel, tanulságokkal fogunk hazatérni.